Welcome to TiddlyWiki created by Jeremy Ruston, Copyright © 2007 UnaMesa Association
Japán design-műhely, számológépeket is gyártanak.
Online programozható tudományos számológép, amely a http://csetneki.hu/calc webcímen érhető el.
A ~JavaScript alapú kalkulátor 2008 májusa óta áll a felhasználók rendelkezésére.
Német gyártó, régebben számológépeket is készített.
Egy Braun kalkulátor dizájnja ihlette az [[iPhone]] beépített számológépét.
Számítógépes / számológépes algrebra rendszer (Computer / Calculator Algebra System).
Arra utal, hogy a számológép képes algebrai, szimbolikus műveletekre.
Ilyen [[számológép]] például a [[TI-89]], a [[TI-Nspire]], a [[Casio ClassPad 300]] és a [[HP-50g]].
Az első ~CAS-képes zsebszámológép a [[HP-28]] volt ([[1987|évszámok]]).
''Információk a Casio cégről''
* Alapítás éve: [[1946|évszámok]]
* Alapító: [[Tadao Kashio]]
* Székhely: Tokió (Japán)
''A Casio grafikus számológépei''
* A Casio készítette [[1985|évszámok]]-ben az első [[grafikus számológép]]et, a [[Casio FX-7000G]]-t
* A legújabb modell, a [[2011|évszámok]]-ben megjelent [[Casio Prizm]] különlegessége a 65.536 színű [[kijelző]]
''Amit még tudni érdemes''
* 1980-ra a Casio több mint 100 millió számológépet adott el világszerte, [[2006|évszámok]]-ra pedig az eladott kalkulátorok száma meghaladta az egymilliárdot
* A cég első terméke egy cigaretta tartó gyűrű volt, ami lehetővé tette, hogy a dohányzó kéz is szabadon dolgozzon
A [[Casio]] 14-A az első teljesen elektronikus asztali [[számológép]].
[[1957|évszámok]]-ben jelent meg.
A [[Casio]] egyik legújabb, [[érintőkijelző]]s [[grafikus számológép]]e.
[[2003|évszámok]]-ban jelent meg.
Utódja a [[ClassPad 330|Casio ClassPad 330]].
|>|!adatlap|h
|típus|Casio ~ClassPad 300|
|család|programozható grafikus számológép|
|megjelenés éve |2003|
|ár a megjelenéskor|?|
|[[kijelző]]|pontmátrix (fekete)|
|kijelző méret||
|adatbeviteli mód|ALG|
|memória|?|
|programozhatóság|Casio Basic|
|funkciók száma|?|
|[[CAS]] képesség|igen|
|PC kapcsolat|igen|
|kalkulátor-kalkulátor kapcsolat|igen|
|bővíthetőség|-|
|extrák|érintőképernyő|
|méret és súly|?|
|gombok száma|?|
|áramellátás|?|
|processzor|?|
A [[Casio ClassPad 300]] utódja.
A [[Casio]] ~FX-7000G volt a világ első [[grafikus számológép]]e, [[1985|évszámok]]-ben jelent meg.
|>|!adatlap|h
|típus|Casio ~FX-7000G|
|család|programozható grafikus számológép|
|megjelenés éve |[[1985|évszámok]]|
|ár a megjelenéskor|?|
|[[kijelző]]|pontmátrix (fekete)|
|kijelző méret|96 x 64 pixel, 16 x 8 karakter|
|adatbeviteli mód|ALG|
|memória|422 byte|
|programozhatóság|Casio Basic|
|funkciók száma|?|
|[[CAS]] képesség|-|
|PC kapcsolat|-|
|kalkulátor-kalkulátor kapcsolat|-|
|bővíthetőség|-|
|extrák|-|
|méret és súly|?|
|gombok száma|?|
|áramellátás|?|
|processzor|?|
A Casio Prizm [[programozható grafikus zsebszámológép|grafikus számológép]] érkezését 2010 októberében jelentette be a [[Casio]], és [[2011|évszámok]] januárjában került piacra - ~Észak-Amerikában fx-~CG10 típusjelzéssel, a világ többi részén pedig fx-~CG20-ként.
A számológép egyik legfőbb újítása a 65.536 színű, 216 x 384 pixeles [[kijelző]]. Ezzel, valamint fekete színével és a szélein húzódó elegáns fémcsíkkal a készülék kinézete "okostelefon-szerű" lett, de a gombok elrendezése lényegében megegyezik a korábbi Casio modellekével.
A másik fontos újítás a "picture plot" funkció, amellyel különböző képekre, fotókra illeszthetőek az ábrázolt függvények.
Bővebben a [[Dicimroff Lexikonban|http://csetneki.hu/dicimroff/roff0005.html]]
Az első [[tankönyvi ábrázolásra|tankönyvi ábrázolás]] képes [[tudományos számológép]].
[[2004|évszámok]]-ben jelent meg.
Background: #fff
Foreground: #000
PrimaryPale: #8cf
PrimaryLight: #18f
PrimaryMid: #04b
PrimaryDark: #014
SecondaryPale: #ffc
SecondaryLight: #fe8
SecondaryMid: #db4
SecondaryDark: #000
TertiaryPale: #eee
TertiaryLight: #ccc
TertiaryMid: #999
TertiaryDark: #666
Error: #f88
Csetneki Sándor (e-mail-cím: cssandor [@] gmail [pont] com) ezen enciklopédia szerkesztője, valamint a [[Számológép Fórum]] s a [[Számológép Blog]] gazdája, és az [[Avasmath 80]] online tudományos számológép dizájnere és programozója.
Lelkes [[blogger|http://csetneki.blogspot.com]] és teljesítménytúrázó, a Kinizsi Százas többször teljesítője s többszörös Balaton-átúszó, továbbá társasjáték-szerző.
Curt Herzstark (1902 - 1988) a [[Curta]] mechanikus számológép feltalálója.
A Curta "borsszóró" számológépet [[Curt Herzstark]] tervezte a buchenwaldi koncentrációs táborban.
[[1948|évszámok]]-ban kezdék gyártani Liechtenstein-ben.
[img[elemek/curta.jpg]]
[[Üdvözöl a Számológép Enciklopédia!]]
[[összehasonlító táblázat]]
<!--{{{-->
<div class='toolbar' macro='toolbar [[ToolbarCommands::EditToolbar]]'></div>
<div class='title' macro='view title'></div>
<div class='editor' macro='edit title'></div>
<div macro='annotations'></div>
<div class='editor' macro='edit text'></div>
<div class='editor' macro='edit tags'></div><div class='editorFooter'><span macro='message views.editor.tagPrompt'></span><span macro='tagChooser excludeLists'></span></div>
<!--}}}-->
A [[Hewlett-Packard]] által gyártott egyetlen [[számológépes óra]] modell, mely [[1977|évszámok]]-ben jelent meg, és 1979-ig gyártották.
Érdekessége, hogy a legtöbb HP számológéppel ellentétben nem [[RPN]] üzemmódban, hanem hagyományos "ALG" üzemmódban működött.
A [[Hewlett-Packard]] legendás, [[RPN]] beviteli móddal működő [[programozható|programozható számológép]] [[tudományos számológép]]e.
[[1982|évszámok]]-ben jelent meg.
A ~HP-28C és ~HP-28S a [[Hewlett-Packard]] első [[grafikus számológép]]ei voltak.
A ~HP-28C [[1987|évszámok]]-ben jelent meg, és 2 kilobyte memóriával rendelkezett.
A ~HP-28S 1988-ban érkezett meg, és már 32 kilobyte memóriával bírt.
A ~HP-28 volt az első [[CAS]]-képes zsebszámológép.
A HP-35 a [[Hewlett-Packard]] első zseb[[számológép]]e, és egyben a világ első [[tudományos zsebszámológép|tudományos számológép]]e.
[[1972|évszámok]]-ben jelent meg.
A [[Hewlett-Packard]] legújabb és legnagyobb tudással bíró [[grafikus számológép]]e, amely [[2006|évszámok]]-ban jelent meg.
|>|!adatlap|h
|típus|~HP-50g|
|család|programozható grafikus számológép|
|megjelenés éve |[[2006|évszámok]]|
|ár a megjelenéskor|?|
|[[kijelző]]|pontmátrix (fekete)|
|kijelző méret|?|
|adatbeviteli mód|[[RPN]], ALG, tankönyvi|
|memória|?|
|programozhatóság|~HP-Basic, RPL, asm|
|funkciók száma|?|
|[[CAS]] képesség|igen|
|PC kapcsolat|igen|
|kalkulátor-kalkulátor kapcsolat|igen|
|bővíthetőség|SD kártya|
|extrák|-|
|méret és súly|?|
|gombok száma|?|
|áramellátás|?|
|processzor|?|
A világ első [[számológépes órája|számológépes óra]].
[[1975|évszámok]]-ben jelent meg.
''Információk a ~Hewlett-Packard (HP) cégről''
* Alapítás éve: [[1939|évszámok]]
* Alapítók: Bill Hewlett és Dave Packard.
* Székhely: Palo Alto (USA, Kalifornia állam)
''A ~Hewlett-Packard grafikus számológépei''
* A HP első [[grafikus számológép]]e a [[HP-28]] volt, amely 1987-ben jelent meg.
* A HP legújabb és legnagyobb tudású grafikus számológépe a [[HP-50g]], ami [[2006|évszámok]]-ban jelent meg.
''Amit még tudni érdemes''
* A legtöbb számológépük [[RPN]] adatbeviteli módot, azaz fordított lengyel jelölést használ.
* A HP nevéhez fűződik az első tudományos zsebszámológép, a [[HP-35]].
* 1977-ben elkészítette első és egyetlen [[számológépes órá|számológépes óra]]ját, a [[HP-01]]-et.
* A HP grafikus számológépek általában rejtenek "[[easter egg]]"-eket, titkos funkciókat, játékokat.
Élt: 1923 - 2005
Nobel-díjas fizikus.
A [[Texas Instruments]] egykori munkatársa, [[1958|évszámok]]-ban feltalálta az integrált áramkört.
Linkek, források:
http://en.wikipedia.org/wiki/Jack_Kilby
Élt: 1878 - 1956
Lengyel matematikus, nevéhez köthető a lengyel jelölés ill. a fordított lengyel jelölés ([[RPN]]) megalkotása.
Folyadékkristályos kijelző.
[[Hétszegmenses kijelző|hétszegmenses kijelző]]knél és [[pontmátrix kijelző]]knél is használatos.
Világító diódás kijelző.
[[Hétszegmenses kijelző|hétszegmenses kijelző]]knél volt használatos.
[[Számológépes óra|számológépes óra]] prototípus az [[1970-es évekből|évszámok]].
''Főmenü''
[[kezdőoldal|Üdvözöl a Számológép Enciklopédia!]]
[[számológépek fajtái|számológép]]
[[számológép modellek|modell]]
[[fejlődési mérföldkövek|évszámok]]
[[összehasonlító táblázat]]
''Gyártók''
[[Casio]]
[[Hewlett-Packard]]
[[Sharp]]
[[Texas Instruments]]
''Ajánlott oldalak''
[[Számológép Blog|http://szamologep.blogspot.com]]
[[Számológép Fórum|http://groups.google.hu/group/szamologep]]
[[Online számológép|http://csetneki.hu/calc]]
[[Számológép Kvíz|http://csetneki.hu/kviz/szamologep/]]
Mechanikus számolóeszköz, melyet Napier talált fel [[1617|évszámok]]-ben. Szorzás, osztás és gyökvonás végezhető vele.
A Nixie-cső nem más, mint egy gázkisüléses elektroncső.
Az egyes megjelenítendő számjegyeknek egy-egy saját katód felelt meg.
A [[LED kijelző]]k és az [[LCD kijelző]]k előtt ilyeneket használtak a számológépekben.
Az RPN (Reverse Polish Notation - fordított lengyel jelölés) egy adatbeviteli mód, amely lehetővé teszi a számítások egyszerűbb, tömörebb, zárójelek nélküli bevitelét a számológépbe.
Elsősorban a [[Hewlett-Packard]] gyártmányú számológépekre jellemző.
Az RPN atyja [[Jan Lukasiewicz]] lengyel matematikus.
Lásd a [[Csetneki Sándor]] szócikket.
''Információk a Sharp cégről''
* Alapítás éve: [[1912|évszámok]] (Tokió, Japán)
* Székhely: Oszaka, Japán
* A [[Casio]] mellett a másik nagy japán [[számológép]]-gyártó.
A [[Sharp]] első és egyetlen [[érintőkijelző]]s [[grafikus számológép]]e.
Tudásában, funkcióiban nem veszi fel a versenyt a [[Casio]] szintén érintőkijelzővel modelljeivel, a [[ClassPad 300|Casio ClassPad 300]]-zal és a [[ClassPad 330|Casio ClassPad 330]]-cal.
~TiddlyWiki enciklopédia a zsebszámológépekről
A http://szamologep.blogspot.com webcímen található Számológép Blog (Kalkulátorisztán) 2008 augusztusában indult, és azóta átlagosan minden nap legalább egy új bejegyzéssel bővül. Így a blogban közölt posztok száma már meghaladja az 1000-et.
A Számológép Blogban rendszeresen megjelennek interjúk is, és beszámol az izgalmas újdonságokról.
A http://groups.google.hu/group/szamologep címen található Számológép Fórum (Számológép Google Csoport) a legnagyobb magyar nyelvű, zsebszámológép témájú fórum. 2009 márciusában indult, és azóta több mint 6000 hozzászólást írtak a fórum tagjai.
A Számológép Fórum már egy új webcímen, megújult felülettel is elérhető:
https://groups.google.com/forum/#!forum/szamologep
A [[Texas Instruments]] gyártámánya, az első kézi [[elektronikus számológép]].
[[1967|évszámok]]-ben jelent meg.
Érdekessége, hogy [[papír "kijelzővel"|papír kijelző]] rendelkezett, azaz a kijelző helyén egy hőpapír-szalag jelent meg, és arra nyomtatta a készülék a számolás eredményét.
A legegyszerűbb [[Texas Instruments]] gyártmányú [[grafikus számológép]].
[[1995|évszámok]]-ben jelent meg.
A ~TI-81 kalkulátor volt a [[Texas Instruments]] első [[grafikus számológép]]e, amely [[1990|évszámok]]-ben jelent meg.
A [[Texas Instruments]] harmadik [[grafikus számológép]]e, [[1993|évszámok]]-ban jelent meg, a [[TI-81]]-et (1990) és a [[TI-85]]-öt (1992) követően.
A [[Texas Instruments]] egyik legnépszerűbb [[grafikus számológép]]e.
[[1996|évszámok]]-ban jelent meg.
A [[Texas Instruments]] második [[grafikus számológép]]e, [[1992|évszámok]]-ben került piacra.
[[Texas Instruments]] gyártmányú [[grafikus számológép]], a [[TI-85]] utódja.
[[1997|évszámok]]-ben jelent meg.
A ~TI-89 a [[Texas Instruments]] egyik legnépszerűbb és legnagyobb tudású [[grafikus számológép]]e.
[[1998|évszámok]]-ban jelent meg.
Újabb változata a 2004-ben megjelent [[TI-89 Titanium]].
A [[TI-89]] [[grafikus számológép]] legújabb változata, [[2004|évszámok]]-ben jelent meg.
A [[Texas Instruments]] QWERTY billentyűzettel rendelkező [[grafikus számológép]]e.
[[1995|évszámok]]-ben jelent meg.
|>|!adatlap|h
|típus|~TI-92|
|család|programozható grafikus számológép|
|megjelenés éve |1995|
|ár a megjelenéskor|?|
|kijelző|pontmátrix (fekete)|
|kijelző méret|?|
|adatbeviteli mód|ALG, tankönyvi|
|memória|?|
|programozhatóság|~TI-Basic, asm|
|funkciók száma|?|
|CAS képesség|igen|
|PC kapcsolat|igen|
|kalkulátor-kalkulátor kapcsolat|igen|
|bővíthetőség|-|
|extrák|-|
|méret és súly|?|
|gombok száma|? (QWERTY)|
|áramellátás|?|
|processzor|?|
A [[Texas Instruments]] legújabb [[grafikus számológép]]e.
[[2007|évszámok]]-ben jelent meg.
Legújabb változata a [[2010|évszámok]]-ben bevezetett [[TI-Nspire CAS Touchpad]].
A [[TI-Nspire Touchpad]] [[grafikus számológép]] színes kijelzős, továbbfejlesztett változata.
[[2011|évszámok]] februárjában jelentette be a [[Texas Instruments]].
A [[TI-Nspire]] [[grafikus számológép]] legújabb változata, frissített operációs rendszerrel és áttervezett gombsorral.
[[2010|évszámok]]-ben jelent meg.
<<tabs txtMoreTab "Missing" "Missing tiddlers" TabMoreMissing "Orphans" "Orphaned tiddlers" TabMoreOrphans "Shadowed" "Shadowed tiddlers" TabMoreShadowed>>
A [[Casio]], az egyik legnagyobb [[számológép]] gyártó alapítója ([[1917|évszámok]] - [[1993|évszámok]]).
Cégét [[1946|évszámok]]-ban alapította.
''Információk a Texas Instruments (TI) cégről''
* Alapítás éve: [[1930|évszámok]]
* Székhely: Dallas (USA, Texas állam)
''A Texas Instruments grafikus számológépei''
* Az első grafikus számológépe a [[TI-81]] volt, ami [[1990|évszámok]]-ben jelent meg.
* Második [[grafikus számológép]]e a jóval fejlettebb [[TI-85]] volt, ami [[1992|évszámok]]-ben követte a ~TI-81-et.
* Legnépszerűbb számológépei a [[TI-83]] és a [[TI-89]].
* Legújabb grafikus számológépe a [[TI-Nspire]] CAS Touchpad.
''Amit még tudni érdemes''
* 1958-ban a ~TI-nél dolgozó [[Jack Kilby]] találta fel az integrált áramkört.
Ez itt a ~TiddlyCalc, a [[Számológép Enciklopédia|Üdvözöl a Számológép Enciklopédia!]] beépített [[online számológép]]e.
A számológép ~JavaScript nyelven, a Math 1K ([[http://csetneki.hu/math_1k|http://csetneki.hu/math_1k]]) online kalkulátor alapján készült, s érdekessége, hogy a forráskódja mindössze 317 byte, azaz egy rövid bekezdésnyi (ami itt tekinthető meg: [[http://csetneki.hu/math_1k/source.txt|http://csetneki.hu/math_1k/source.txt]]).
<html>
<iframe src="elemek/calc.html" width=165 height=138 frameborder=0></iframe>
</html>
A számológép működése:
* A számjegy-gombok és a műveleti jelek használhatóak a számítások beviteléhez.
* A számítások végrehajtása az "=" gombbal történik.
* Utolsó jegy törlése: "b" gomb.
* A kijelző teljes törlése: "c" gomb.
* Hiba esetén a kijelzőn az "E" szimbólum jelenik meg.
Golyós [[mechanikus számológép]].
Olyan számológép, amely csak az alapműveletek elvégzésére alkalmas, tudományos számítások elvégzésre nem (ez utóbbiakra a [[tudományos számológép]]ek alkalmasak).
A Számológép Enciklopédia "beépített" alkalmazásai, programjai.
Ilyen a [[TiddlyCalc]] számológép és a grafikus számológépek [[összehasonlító táblázat]]a.
Átmenet az [[alapműveletes|alapműveletes számológép]] és a [[tudományos számológép]] között.
Az alapműveleteken kívül néhány tudományos funkcióval is rendelkezik.
Ilyen például a [[Philips SBC-155|http://szamologep.blogspot.com/2008/12/philips-gyrtmny-fltudomnyos-szmolgp.html]] típus, amely az alapműveleteken túl például zárójelet és a pi konstanst is tartalmazza, de további tudományos funkciókat nem.
Kör (gyűrű) alakú, forgatható [[logarléc]].
Napjainkban főleg [[logarléces karórákon|cirkuláris logarléces óra]] használatos.
Olyan [[számológépes óra]], amely számolóeszközként [[logarléc]]et tartalmaz.
A logarléc ezeken az órákon "cirkuláris", azaz kör alakú, és forgatható gyűrűként helyezkedik el az óra szélén.
Ilyen órákat gyárt többek között a Breitling is.
"Húsvéti toljás", azaz titkos, nem dokumentált rejtett funkció.
A [[Hewlett-Packard]] [[grafikus számológép]]ekre jellemző.
Olyan [[számológép]], amely valamilyen speciális számítás, feladat elvégzésére szolgál.
Ilyenek lehetnek például statisztikai vagy navigációs számítások, vagy szerencsejátékok elemzése.
Olyan [[mechanikus számológép]], ami nem tartozik az [[abakusz]]ok és a [[logarléc]]ek csoportjába.
Ilyen például a [[Curta]] "borsszóró" számológép.
Elektronikusan működő [[számológép]].
Napjainkban általában elemmel (akkumulátorral) és/vagy napelemmel üzemelnek a (zseb)számológépek.
A számológépek másik nagy típusát a [[mechanikus számológép]]ek jelentik.
[[Számológép|számológép]]ekkel kapcsolatos fogalmak.
A félig grafikus [[kijelző]]re az jellemző, hogy egy része [[hétszegmenses|hétszegmenses kijelző]], egy része pedig [[pontmátrix|pontmátrix kijelző]].
A grafikus [[számológép]] olyan programozható, [[tudományos számológép]], amely grafikus képességekkel is rendelkezik, tehát függvények, grafikák ábrázolására képes.
Az első grafikus számológépet a [[Casio]] készítette [[1985|évszámok]]-ben, ez volt a [[Casio FX-7000G]] típus.
[[Számológép|számológép]]eket (is) gyártó mikroelektronikai cégek.
A négy legnagyobb és legismertebb gyártó a [[Casio]] (Japán), a [[Hewlett-Packard]] (USA), a [[Sharp]] (Japán) és a [[Texas Instruments]] (USA).
Olyan zsebszámológép, mely szabványos hitelkártya méretű, azaz 85,60 x 53,98 milliméteres. Általában vastagságuk is a hitelkártyáknak, bankkártyáknak megfelelő, azaz 0,8 mm.
Az első hitelkártya méretű számológép a [[Casio]] ~LC-78 volt, [[1978|évszámok]]-ban.
Az első hitelkártya méretű és vastagságú (0,8 mm-es) számológép szintén a Casio nevéhez fűződik, [[1983|évszámok]]-ban jelent meg a Casio ~SL-800.
A [[kijelző]]n a számjegyek a digitális órákra jellemző 7 "pálcikából" építkezve jelennek meg.
Az Apple okostelefonja. [[2007|évszámok]]-ben jelent meg.
Beépített számológépét a Braun design számológépe ihlette.
Számos kalkulátor [[program|számológép program]] (alkalmazás) - [[grafikus számológép]]ek, [[tudományos számológép]]ek, [[logarléc]]ek, [[abakusz]]ok - jelent és jelenik meg folyamatosan a platformra.
A számológép "képernyője", ahol a számítások eredménye megjelenik. Rendszerint a gombsor felett található.
Típusai:
* [[Papír "kijelző"|papír kijelző]]
* [[Nixie-csöves kijelző]]
* [[hétszegmenses kijelző]]
** [[LED kijelző]]
** [[LCD kijelző]]
* [[pontmátrix kijelző]] (LCD)
* [[félig grafikus kijelző]] (a hétszegmenses és a pontmátrix kijelző "ötvözete")
A logarlécet [[1620-1630|évszámok]] között találták fel, miután John Napier publikálta a logaritmusról szóló alapvető művét.
A logarléc egy egyszerű kivitelű, [[mechanikus|mechanikus számológép]] működésű analóg számológép, amely lehetővé teszi különböző matematikai műveletek gyors, 3-4 számjegy pontosságú elvégzését. Szabványos logarlécek esetében az elvégezhető műveletek általában a következők: szorzás, osztás, négyzetre-, köbre emelés, négyzet-, illetve köbgyök vonása, logaritmus számítás, trigonometriai függvények kiszámítása.
A logarléc működésének alapelve, hogy a számok szorzatát a számok logaritmusának összegzésével, a számok hányadosát a számok logaritmusának különbségével számítjuk ki. A logarléc alapja két, egymáson elcsúsztatható logaritmikus skála. Ezt egészítik ki további skálák és egy átlátszó mozgatható ablak, amelyen hajszálvonalak segítik a skálákon található értékek pontos beállítását és leolvasását.
(forrás: [[Wikipédia|http://hu.wikipedia.org/wiki/Logarl%C3%A9c]])
Olyan számolóeszköz, amely nem tartalmaz elektronikus alkatrészt.
Ilyen például a [[szorobán]], a [[logarléc]] vagy a [[Curta]] "borsszóró" számológép.
Menü szócikkek, melyek segítenek a navigálásban (lásd bal oldali lista).
A kezdőoldalra [[ide kattintva|Üdvözöl a Számológép Enciklopédia!]] térhetsz vissza.
Számológép modellek, típusok, adatlappal.
Olyan eszköz, amely elsősorban nem [[számológép]], de számológépként is használható.
Ilyenek például a mobiltelefonok, okostelefonok, ~PDA-k, stb.
Webes felületen működő [[számológép]].
Általában Java, ~JavaScript vagy Flash nyelven készül.
Ilyen például az [[Avasmath 80]] online [[tudományos számológép]], vagy az Enciklopédia beépített online számológépe, a TiddlyCalc.
Megjegyzés: több ismert keresőmotor, így például a Google is használható online számológépként.
A [[Nixie-csöves kijelző]]k és a [[LED kijelző]]k megjelenése előtt a [[számológép]]ek hőpapír-szalagra nyomtatták a számolás eredményét.
Ilyen [[kijelző]]je volt például a [[TI Cal-Tech]] számológépnek.
Ez a típusú [[kijelző]] apró képpontokból épül fel.
Elsősorban [[grafikus számológép]]ekre és [[tankönyvi ábrázolás]]ra képes [[tudományos számológép]]ekre jellemző.
Olyan (általában [[tudományos|tudományos számológép]]) számológép, amely programozható, tehát előre tárolt műveletsorozat végrehajtására képes.
Az [[rskey.org|http://rskey.org]] az egyik legnagyobb online számológép-adatbázis, gyűjtemény.
Szerkesztője, tulajdonosa Tóth Viktor.
További linkek, források:
[[Interjú Tóth Viktorral a Számológép Blogban|http://szamologep.blogspot.com/2009/11/interju-toth-t-viktorral-az-rskeyorg.html]]
Kínai abakusz, [[1100|évszámok]] körül jelent meg. Ebből fejlődött ki a [[szorobán]] később Japánban.
Az oroszok hagyományos [[abakusz]]a.
Japán nemzeti [[abakusz]]a, [[mechanikus számológép]]e.
Kell gyakorlással olyan gyorsan végezhetők vele a számítások (adott esetben akár még gyorsabban is), mint [[elektronikus számológép]]pel.
Számolásra, matematikai műveletek elvégzésére szolgáló eszköz.
A számológépek fejlődésének évszámait, mérföldköveit [[ide kattintva|évszámok]] tekintheted meg.
Típusai:
* [[mechanikus számológép]]
** [[abakusz]], [[szorobán]], [[szcsoti]]
** [[logarléc]]
** [[egyéb mechanikus számológép]] (például [[Curta]])
* [[elektronikus számológép]]
** [[alapműveletes számológép]]
** [[bővített alapműveletes számológép]] (átmenet az alapműveletes és a tudományos között)
** [[tudományos számológép]]
** [[programozható számológép]]
** [[grafikus számológép]]
** [[számológépes óra]]
** [[egyéb célszámológép]]
* egyéb számológép
** [[online számológép]] (például [[TiddlyCalc]])
** [[számológép emulátor]], [[számológép program]]
** [[nem dedikált számológép]]
A legnagyobb számológép gyártók:
* [[Casio]] (Japán)
* [[Hewlett-Packard]] (USA)
* [[Sharp]] (Japán)
* [[Texas Instruments]] (USA)
További híres számológép gyártók:
* [[Amadana]] (Japán)
* [[Braun]] (Németország)
Egy konkrét [[számológép]] modell pontos működését emuláló, szimuláló [[program|számológép program]].
Számológép fajták.
Lásd a [[számológép]] szócikket.
Általában személyi számítógépre vagy okostelefonra (például [[iPhone]]-ra) telepíthető számológép alkalmazás.
Lehet [[alapműveletes|alapműveletes számológép]], [[tudományos|tudományos számológép]] vagy [[grafikus számológép]] is.
Ha egy konkrét számológép modell működését szimulálja, [[számológép emulátor]]ról beszélünk.
Karóra, amely [[számológép]]ként is használható.
Általában digitális óra elektronikus számológéppel, de léteznek mechanikus típusok is, amelyek [[logarléc]]et tartalmaznak (ezek az ún. [[cirkuláris logarléces órá|cirkuláris logarléces óra]]k).
A világ első számológépes órája, a [[Hamilton Pulsar]] [[1975|évszámok]]-ben került forgalomba (ezt megelőzte egy kezdetleges prototípus, a [[Litronix]]).
Az egyik legismertebb számológépes óra gyártó a [[Casio]], de a [[Texas Instruments]] és a [[Hewlett-Packard]] is készített számológépes karórát (ez utóbbi híres modellje a [[HP-01]]).
Napjainkban a számológépes órák reneszánszukat élik, több divatcég, többek között az Adidas, a Paul Frank és a Puma nevével fémjelzett órák is kaphatóak.
Olyan üzemmód, amikor a [[számológép]] [[kijelző]]jén a törtek, matematikai kifejezések úgy jelennek meg, ahogy azt a jegyzetfüzetekben, takönyvekben megszokhattuk.
A [[Casio]] számológépeken ennek a funkciónak "Natural Display" a neve, a [[Hewlett-Packard]]-nál "~MultiView", a [[Sharp]]-nál "~WriteView", a [[Texas Instruments]]-nél pedig "~MathPrint".
A [[Texas Instruments]] [[grafikus számológép]]ekhez kapcsolódó portál.
Szabadon letölthető programok, számológépes alkalmazások és forráskódok ezreit tartalmazza.
Olyan [[számológép]], amely tudományos funkciókkal is rendelkezik.
Az első tudományos zsebszámológép a [[HP-35]] volt, ami [[1972|évszámok]]-ben jelent meg (de asztali tudományos számológépek korábban is léteztek).
Ha függvényábrázolásra is képes, akkor [[grafikus számológép]]ről beszélünk.
Szeretettel köszönt a ''Számológép Enciklopédia'', a [[számológép]] témájú ~TiddlyWiki, ahol sok információt találsz a [[grafikus|grafikus számológép]] vagy akár a [[mechanikus számológép]]ekkel, [[számológépes órák|számológépes óra]]kal, illetve a gyártókkal ([[Casio]], [[Hewlett-Packard]], [[Sharp]], [[Texas Instruments]]) kapcsolatban.
Használd a jobb felső sarokban található keresőt, tekintsd át a számológépek fejlődésének [[évszámait, mérföldköveit|évszámok]], vagy szörfölj kedvedre a szócikkekben.
Az Enciklopédiában szereplő számológép modellek listáját [[itt találod|modell]], az összehasonlító táblázatot pedig [[ide kattintva|összehasonlító táblázat]] érheted el.
Kellemes barangolást, hasznos informálódást kívánok!
Amennyiben hibát, elírást fedezel fel, vagy hiányosnak érzed valamelyik szócikket, jelezheted ezt a
cssandor [@] gmail [pont] com e-mail címen.
Ha ez a Számológép Enciklopédia nem lenne elég, íme néhány további - magyar nyelvű - weboldal a témában:
* [[Számológép Blog|http://szamologep.blogspot.com]] ([[szócikk|Számológép Blog]])
* [[Számológép Fórum|http://groups.google.hu/group/szamologep]] ([[szócikk|Számológép Fórum]])
* Ha pedig online számológép kell: használd az [[Avasmath 80 online tudományos számológépet|http://csetneki.hu/calc/]] ([[szócikk|Avasmath 80]]), vagy az Enciklopédia beépített számológépét, a [[TiddlyCalc]] kalkulátort.
Számológépekkel kapcsolatos tudásod pedig a [[Számológép Kvíz|http://csetneki.hu/kviz/szamologep]] játékban tesztelheted.
Angol nyelvű oldalak a témában:
* [[rskey.org|http://www.rskey.org]] ([[szócikk|rskey [pont] org]])
* [[pocketcalculatorshow.com|http://www.pocketcalculatorshow.com/calculator/]]
* [[vintagecalculators.com|http://www.vintagecalculators.com]]
* [[casiocalc.org|http://www.casiocalc.org]]
* [[hpcalc.org|http://www.hpcalc.org]]
* [[ticalc.org|http://ticalc.org]] ([[szócikk|ticalc [pont] org]])
Olyan [[pontmátrix kijelző]], mely adatbevitelre is használható, azaz felismeri, hogy a felhasználó a [[kijelző]] mely részét érintette meg, és így adhat különféle utasításokat a készüléknek.
A mobiltelefonokkal ellentétben az érintőkijelzős számológépeket nem ujjal lehet vezérelni, hanem egy speciális mutatóceruzával, az ún. stylus-szal.
Három [[grafikus számológép]] rendelkezik érintőkijelzővel:
* [[Casio ClassPad 300]]
* [[Casio ClassPad 330]]
* [[Sharp EL-9600]]
A [[számológép]]ek történetének, fejlődésének fontosabb évszámai, mérföldkövei.
(az összeállítás részben a http://www.vintagecalculators.com/html/calculator_time-line.html oldal alapján történt)
* i.e. 2500 körül - az [[abakusz]] ősi változata Mezopotámiában
* i.e. 600 körül - perzsa abakusz
* i.e. 450 körül - egyiptomi abakusz
* 1100 körül - [[suanpan]], azaz a kínai abakusz
* 1400-as évek - [[szcsoti]], azaz orosz abakusz
* 1600 körül - a [[szorobán]] megjelenése Japánban (a suanpan alapján)
* 1617 - [[Napier számolópálcái]]
* 1620 - [[logarléc]]
* 1622 - [[cirkuláris logarléc]]
* 1912 - a [[Sharp]] cég alapítása
* 1917 - megszületik [[Tadao Kashio]], a [[Casio]] későbbi alapítója
* 1930 - a [[Texas Instruments]] cég alapítása
* 1939 - a [[Hewlett-Packard]] cég alapítása
* 1946 - a [[Casio]] cég alapítása
* 1948 - [[Curt Herzstark]] találmánya, a [[Curta]] "borsszóró" [[mechanikus számológép]]
* @@1957 - [[Casio 14-A]], az első teljesen elektronikus asztali számológép@@
* @@1958 - [[Jack Kilby]], a Texas Instruments munkatársa feltalálja az integrált áramkört@@
* 1965 - a [[Casio]] eléri a 100.000 eladott számológépet
* @@1967 - [[TI Cal-Tech]], az első kézi [[elektronikus számológép]]@@
* @@1972 - [[HP-35]], az első [[tudományos zsebszámológép|tudományos számológép]]@@
* 1970-es évek - [[Litronix]] [[számológépes óra]] prototípus
* 1975 - [[Hamilton Pulsar]], az első (kereskedelemben kapható) [[számológépes óra]]
* 1977 - [[HP-01]], a ~Hewlett-Packard [[számológépes órá|számológépes óra]]ja
* 1978
** az első napelemes számológép
** az első [[hitelkártya méretű számológép]]
* 1980 - a [[Casio]] eléri a 100 millió eladott számológépet
* 1982 - a legendás [[HP-15C]] [[RPN]] [[programozható számológép]]
* 1983 - az első [[hitelkártya méretű|hitelkártya méretű számológép]] és vékonyságú (0,8 mm) számológép
* @@1985 - [[Casio FX-7000G]], az első [[grafikus számológép]]@@
* 1987 - [[HP-28]], a Hewlett-Packard első grafikus számológépe
* 1990 - [[TI-81]], az első [[Texas Instruments]] grafikus számológép
* 1992 - [[TI-85]], a második Texas Instruments grafikus számológép
* 1993
** [[TI-82]]
** meghal [[Tadao Kashio]], a [[Casio]] alapítója
* 1995
** [[TI-92]], az első QWERTY gombsoros TI grafikus számológép
** [[TI-80]], a legegyszerűbb ("legbutább") TI grafikus számológép
* 1996 - [[TI-83]]
* 1997 - [[TI-86]]
* 1998 - [[TI-89]]
* 2003 - [[Casio ClassPad 300]] [[érintőkijelző]]s grafikus számológép
* 2004
** [[TI-89 Titanium]]
** [[Casio fx-83]], az első "[[tankönyvi ábrázolásra|tankönyvi ábrázolás]]" képes [[tudományos számológép]]
* 2006
** az eladott [[Casio]] számológépek száma eléri az egymilliárdot
** [[HP-50g]] grafikus számológép, a HP új zászlóshajója
* 2007
** [[TI-Nspire]], a [[Texas Instruments]] innovatív [[grafikus számológép]]e
** [[Casio ClassPad 330]]
** [[iPhone]], az Apple okostelefonja, melyre sok [[számológép program]] (alkalmazás) készül
* 2008 - elindul a magyar nyelvű [[Számológép Blog]]
* 2009 - elindul a magyar nyelvű [[Számológép Fórum]]
* 2010
** [[TI-Nspire Touchpad]]
** divat: Adidas és a Puma [[számológépes óra]]
** ezen [[Számológép Enciklopédia|Üdvözöl a Számológép Enciklopédia!]] elindulása
* 2011
** [[Casio Prizm]] grafikus számológép
** [[TI-Nspire CX]] grafikus számológép
[[Grafikus számológépek|grafikus számológép]] összehasonlító táblázata.
<html>
<iframe src="elemek/tablazat.html" width=600 height=430 frameborder=0 border=0 > </iframe>
</html>
(1) [[tankönyvi ábrázolás]]
(2) [[CAS]] - Computer Algebra System
(3) [[érintőkijelző]]