Hétköznapi életünk szerves része a százalékszámítás. Kamatozik a félretett pénzünk vagy épp nő az adósságunk; 20%-kal leértékelik a kedvenc plazmatévénket; mégis lesz gázáremelés... Infláció, kamat, akció, árengedmény, árelőny, hitel, törlesztőrészlet, kamatos kamat, ÁFA, THM, EBKM - ismerős kifejezések? Ezek egyszerű és gyors kiszámításában segít ez a kalkulátor.
kerekítés beállítása | összes törlése | példák | súgó | mini szótár
[ ? ] | [ ? ] | ||||||||
a) | plusz | % | = | számítás | hogy jött ez ki? |
[ ? ] | [ ? ] | ||||||||
b) | minusz | % | = | számítás | hogy jött ez ki? | ||||
[ ? ] | [ ? ] | ||||||||
c) | -nak/-nek a(z) | %-a | = | számítás | hogy jött ez ki? |
[ ? ] kezdőtőkéből
[ ? ] % kamattal
[ ? ] év (periódus) után
összeg lesz.
számítás
hogy jött ez ki?
Az egyszerű százalékszámításokhoz csak töltsd ki az a), b) vagy c) sor első két üres mezőjét (szövegdobozát), majd kattints a "számítás" gombra. Ekkor a harmadik mezőben megjelenik az eredmény. Tizedestörtek beviteléhez tizedespontot használj, és ne tizedesvesszőt.
Kamatos kamat számításhoz töltsd ki az első sor mindhárom mezőjét, majd kattints a "számítás" gombra. Ekkor a második sor mezőjében megjelenik az eredmény.
A kerekítés a "kerekítés beállítása" gombra kattintva adható meg (az alapértelmezett kerekítés 2 tizedesjegy). A kerekítés mértéke (azaz a tizedesjegyek száma) 0 és 10 közötti érték lehet.
A "hogy jött ez ki?" gombra kattintva a program részletesen le is írja a számítás menetét.
A mezők feletti kérdőjelre kattinva az adott mezőt, értéket is kiszámíthatod (amennyiben az adott sorban a másik két mező ki van töltve).
A "példák" gomb automatikusan szemléltető példákkal tölti fel a mezőket, az "összes törlése" pedig töröl minden mezőt.
[szócikkek: ÁFA, EBKM, Infláció, THM]
A magyar adórendszerben az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie. Mivel a hozzáadott és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Az áfa indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrás összege származik. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni vagy pedig az adóvisszatérítés eszközét alkalmazzák.
Az áfát először Franciaországban vezették be 1954-ben. Kitalálója Maurice Lauré, a francia adóhatóság munkatársa, az adóforma francia neve taxe sur la valeur ajoutée (TVA). Eredetileg 1954. április 10-étől a legnagyobb cégek fizették, később fokozatosan kiterjesztették az összes szektorra. A francia állami adóbevételeknek még mindig ez a legnagyobb, 45%-os forrása. Az EU tagállamai kötelesek a befolyt áfa bizonyos százalékát átutalni a közösségi költségvetésbe.
Wikipédia
Az EBKM és a pénzintézet által meghirdetett betéti kamatláb annyiban tér el egymástól, hogy míg az éves banki kamatlábak általában 360 napra vetítve kerülnek megállapításra, s egy évnél rövidebb futamidő esetén a kamat visszaforgatását, tőkésítését nem veszik figyelembe, addig az EBKM egy adott év, azaz 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetendő kamatösszeg nagyságát. Elképzelhető azonban az is, hogy a bank nem éves, hanem rövidebb vagy hosszabb időszak kamatlábát közlik. Betétlekötés esetén érdemes tehát a bankok kínálatában ezt a mutatót keresni.
Az infláció a közgazdaságtanban az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása mellett. Jele általában a pi. Az árszínvonal csökkenése a defláció. Árstabilitás alatt az árak változatlanságát értjük egy időszakban, ekkor az árszínvonal-emelkedés 0% körüli. A stagfláció olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt.
Az árszínvonal-változás mértékét tekintve beszélhetünk lassú (vagy kúszó), vágtató, ill. hiperinflációról. Kúszó infláció esetén az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő. Vágtató infláció esetén az árak általános emelkedése már két számjegyű.
Az infláció a kormányok egyik rejtett adójellegű bevételének, az inflációs adónak a forrása.
Wikipédia
A THM azt mutatja meg éves százalékban, hogy mennyit fizet ténylegesen az ügyfél a hitel fejében a teljes futamidőre. Azaz a THM nemcsak a kamatot, hanem a hitel egyéb költségeit is tartalmazza. A THM-et elsősorban a hirdetéseken láthatjuk, erre vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis a hitel kamatán túl a THM közzététele is kötelező a pénzügyi intézmények által folyósított, három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási hitelek esetén.
A THM tartalmazza a kamatot, a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, az értékbecslési díjat és lakáskölcsön esetén a helyszíni szemlék díját.
A THM nem tartalmazza a késedelmi kamatot, a hitel futamideje meghosszabbításának költségeit,
az egyéb olyan fizetési kötelezettségeket, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítésből származik,
a biztosítási és garanciadíjakat,
az átutalási díjakat.